a 2017/2018. nevelési évre történő óvodai beiratkozásról
Az óvodai beíratás időpontja:
- május 4. és május 5. (csütörtök, péntek) 8 órától – 16 óráig.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 8. § (1) bekezdése szerint az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.
A nevelési-oktatási intézmények és köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 12. §-ban foglaltak értelmében az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik.
Az Nkt. 49. § (1) bekezdése alapján az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a kerületben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető (Nkt. 8. § (1)).
A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. A jelentkező gyermekek felvétele az óvodai nevelési évben – a férőhelyek függvényében – folyamatosan történik.
Az Nkt. 8. § (2) bekezdése kimondja, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.
Ez a kötelezettség azon gyermekekre vonatkozik, akik 2014. szeptember 1-ig születtek, és még nem járnak óvodába.
Az óvodai kötelezettség a törvényben előírt életkortól kötelező azzal a felhatalmazással együtt, hogy a gyermek – külön eljárásban – felmenthető. A jegyző, a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével,a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja (Nkt. 8. § (2)).
Felmentésre irányuló kérelmet a szülő az óvodai beiratkozás időtartamának kezdő időpontjáig (Rendelet 20. § (2 a)) – azaz 2017. május 4-ig –, óvodai jogviszonnyal már rendelkező gyermek esetében a nevelési év során (Rendelet 20. § (2 b)) terjeszthet elő.
A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül, azaz legkésőbb 2017. május 20-áig írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt (Rendelet 20. § (2)).
Ez a kötelezettség a szülőt akkor is terheli, ha gyermeke már óvodai jogviszonyban áll, és az óvodakötelezettségét a jövőben külföldön teljesíti.
Az Nkt. 49. § (1) bekezdése szerint az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Jelentkezni a meghirdetett időpontban a lakóhely szerinti körzetileg illetékes, vagy választott önkormányzati, vagy más fenntartású, nem önkormányzati óvodába lehet (Rendelet 20. § (1)).
A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.
Az óvodai jelentkezéshez szükséges okmányok a következők:
- a szülő és a gyermek személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolvány,
- a gyermek születési anyakönyvi kivonata,
- nem magyar állampolgárság esetén, az ország területén való tartózkodás jogcímét igazoló okirat,
- a gyermek egészségügyi állapotát és óvodaérettségét, sajátos nevelési igényét, hátrányos helyzetét igazoló dokumentum (orvosi igazolás, szakértői vélemény, gyermekvédelmi kedvezményről szóló határozat stb.).
A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodába történő felvételéhez a szakértői bizottság javaslata szükséges. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, vagy a többi gyermekkel részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban történhet (Nkt. 47. § (3)).
Az Nkt. 49. § (2) bekezdése értelmében a gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, vagy ahol szülője dolgozik. A szülők szabad intézményválasztási jogukat az óvodák esetében is gyakorolhatják a szabad férőhelyek függvényében.
Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre (Nkt. 49. § (2)).
Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda) (Nkt. 49. § (3)).
A felvételi, átvételi kérelemről az óvoda vezetője dönt legkésőbb 2017. május 30-áig, döntéséről írásban értesíti a szülőket. A kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formában közli.
Az óvoda döntése ellen a szülő a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül jogorvoslati eljárást megindító kérelmet nyújthat be az óvodavezetőnél (Nkt. 37. § (2)).
Az óvodavezető az eljárást megindító kérelmet az ügy összes iratával nyolc napon belül – elbírálás céljából – a fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez, küldi meg.
Az ügyben a fenntartó jár el és hoz másodfokú döntést.
A szülő – jogszabálysértésre hivatkozással – a másodfokú döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti a közléstől számított harminc napon belül.
A nevelési év első napja: 2017.szeptember 1. (péntek)
A nevelési év utolsó napja: 2018. augusztus 30. (péntek).
Az a szülő vagy törvényes képviselő, aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeket a kellő időben az óvodába nem íratja be, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. tv. 247. § a) pontja értelmében szabálysértést követ el. A szabálysértés pénzbírsággal is büntethető, melynek mértéke százötvenezer forintig terjedhet.
